sadie - zűrzavar {confusion}

Búslakodtam, és az úgy nevezett ideáljaidtól hánytam
A romlás esője esik, és a szemeim előtt folynak a kétszínűség hangjai
Őrület! Készen állsz?
Kielégültség! Készen állsz?
Nincs hely a megbocsátásnak
Összekeveredve a hulla hamuival, képes leszek elmenni

Egy blöffölő, helyes utón járó embert utánoztál
Te szívtelen, kérlek, taníts meg hogyan szeressek
Őrület! Készen állsz?
Kielégültség! Készen állsz?
Haszontalan gondolatok, melyek bántják a füleimet
Csupán csak az eszméletek egyedül nem keringenek

A zűrzavar megkérdezte tőlem…
Létezik válasz arra a kérdésre, hogy miért élünk?
Ez egy ironikus állapot, melyen az esetlen vesztesek nevetnek
A zűrzavar megkérdezte tőlem…
Azt akartam, hogy valaki megmentsen
Képes lenne valaki teljes szívéből szeretni engem, ilyen gyengén?

Kihirdetem ítéletem: viszlát
Semmit sem tudok mondani
Semmit sem akarok
Senkinek sem akartam hinni
Semmit sem akarok mondani
Nem akartam senkit sem szeretni