abc - a szenvedély éjszakája {koi hitoyo}

Az első éjszaka, mikor megmutattad magad nekem
A hajad csuromvizes volt
A szívem sírt
Miközben közel tartottalak
Újra és újra a magányomba zuhantam

Valószínűleg, csak az ajkaimmal
Nem tudok válaszolni neked
Még ha hiszek is a lázban égő bőrömnek

Lehunyva a szemeimet, azt hittem
(Hogy) az imádságaim meghallgattattak,
Bizonyára, még mindig mélyen szeretlek

Nem tudom, nem tudom mi lett belőlem
Végtelenül, végtelenül a reszkető szívem
Megőrülök a karjaidban, teljesen össze akarok törni
Mennyire kéne törődnöm veled? A könnyeim nem fognak elapadni, de miért?

Az ujjaim
Lecsúsznak az inged hátulján
Téged hívlak, mint egy szédülő vihar

Amint megtaláltam, amit kerestem, utánad nyúlok
A melegség, amiről biztos voltam, hogy régen megvolt
Bizonyára az irántad érzett szerelmem még mindig ég
Annyira fájdalmas, fájdalmas, ez a rekedt hang

Fojtogató, fojtogató ez az éjszaka, mely nem fog elhalványulni
Egy szent álom, ahol együtt lehetnénk
Nem akarok ennek a hazugságnak a része lenni
Mennyire kéne erősnek lennem?
Eléggé erős ahhoz, hogy kitörjek ebből a fájdalomból

Nem tudom, nem tudom mi lett belőlem
Végtelenül, végtelenül a reszkető szívem
Megőrülök a karjaidban, teljesen össze akarok törni
Mennyire kéne törődnöm veled? A könnyeim miért nem fognak elapadni?