Néha, ezen a fehéreper illatú füst helyén,
Hányingerem lett, az összes ok tovaszállt, a csillagok is villognak
Mellettem egy súlyos égési sérülésekkel torzított, bűzlő, meztelen test van
[Mely] a földön kúszik, mint egy disznó, nevetve éles hangján
Alapszínű virágokba öltözve
Elbűvölő
Azokkal a hosszú körmökkel hívogatva
Elbűvölő feketeség
Szürke haj; egy fluoreszkáló kert
Magánnyal telve, ez volt a te Paradicsomod
A földön burjánzó tilalommal
Nyugalomnak hitted azt
Táncolj hajnaltól [reggel] hétig
A fekete balerina csípője hullámzik
A nyelved hegyére rakva a tablettát
Ha képes vagy összeroppantani
Hidra* energia
A képernyőre vetítették
Egy sodró áradat, mely azonnal beszippant
Anélkül, hogy kiömlene, újra meg újra elismételed
Azon tűnődöm, vajon a nyomorúság érzete tart-e életben téged
Táncolj hajnaltól [reggel] hétig
A fekete balerina csípője hullámzik
A nyelved hegyére rakva a tablettát
Ha képes vagy összeroppantani
Hidra* energia
A fekete balerina az extázisban táncol
Alkohollal öblíted le a tablettát
Nincs semmid sem, ami a holnaphoz kötne téged
* oké, eredetileg hydra drive volt írva, de fogalmam sincs, ez mit jelent. A szótár és a google szerint is, a hydra egy sokfejű szörnyeteg, de nem vágom, hogy az hogy jön ide.
Vörös groteszk zselé + téves rendszer baby
Gyere, táncoljunk! Gyere, táncoljunk! Robaj
Előkelő gyilkos
Egy játék története
Gyere, táncoljunk! Gyere, táncoljunk! 「・・・」
Nyugtatószer show time
[Faszfej]
[ g ] [ m ] [ F ]
[Baszd meg magad]
[ g ] [ m ] [ F ]
Véres születésnap!
R-20* őrült party [yeah]
Véres évforduló!
Végtelen őrült vörös party [yeah]
Boldog születésnapot damian**-nak
*Az R-20 az a „szer” amit a rosszfiúk a zsebkendőkre szoktak rakni amikor elrabolnak valakit~ Tudjátok, amitől az illető elveszti az eszméletét ** Ruki itt bizonyára a The Omen-es film Damienjére gondolt, az antikrisztusra/a sátán porontyára. A filmben van egy jelenet, amikor az ő szülinapját ünneplik, gondolom innen származik az egész dalszöveg ötlete~
A 666-os szám pedig, mint gondolom tudjátok, a „szörny/sátán száma”
Viszlát! A fényen túl
Viszlát! A névtelen szabadság felé tartva
Viszlát! Nyeld le az aggodalmad
Viszlát! Szárnyalj magasabban, mint bárki más
Tépd le a lyukas szárnyaid
Nyisd ki a szemeid, és repülj
Azon tűnődöm, vajon lesz e majd valahol egy sáros Mennyország
De ha most élek, akkor biztosan létezni fog a Paradicsom
A szerepjátszásom elkopott, és megkapom az összes monoton csúfolódást, melyek a mindennapokat terhelik
Hogy kimélyíthessem sebeim, tovább kell mennem
Ezért az előttem lévő nap valósága jelenti a mindenemet
Viszlát! A sötétség virágzik
Viszlát! Egy névtelen szabadságba
Viszlát! Nyeld le az aggodalmad
Viszlát! Egy reszkető lüktetés
LOOP* Azon tűnődöm
LOOP Utálom magamat
LOOP A fájdalom végén
LOOP Kopogni fogok a Mennyország kapuján
A madarak, melyek azért gyülekeznek, hogy nyugat felé menjenek, hamarosan megismerik azt a magányt
És látni fogják elvékonyodott szárnyaikat, ezt mondván: „Vajon ott lesz majd minden, amiért reménykedtünk?”
A mindenki által látott tájra zuhanó árnyék
Továbbra is zuhanni fog a világ végébe
Erősen imádkoztam a teljesen elenyészett fényért
A mély égen, lassan
Reszketek egy nehézséges jövő miatt
Rendben lenne, ha csak képes lennék erősen megállni
Ezt mondva, nevetett az elhagyott „Névtelen Szabadság”
És most merre van az áradó fény?
Esküszöm, nem fogom elfordítani a tekintetem a remegő jövőről
*A LOOP tulajdonképpen hurkot jelent, de nem volt szívem lefordítani ^^
Érzem… hiába nincs itt egy lélek sem
Vakító fényed
Még ha az idő el is felejt téged
Nincs szükség változásra
Még ha szem elől is téveszted magad
Semmi sem változik
Légy önmagad…
Ezúttal élj magadért
A dolog, amit hátrahagytál
Az utolsó szavaid
Minden, amit szerettél
Hiszem, hogy semmi sem változik
A dolog, amit hátrahagytál
Az utolsó szavaid
Az összes tényt, és az igazságot
Senki sem veheti el tőlem
Érzem… a légzésed és a pulzusod
Betegség? Nem látod azt a fényt?
Taníts(d) meg… egyedül csak én láthatom?
Miért nézel rám olyan szomorú szemekkel?
Ameddig ez a sötétség eltűnik
Az égre festem a neved
Bizonyára mérgesnek kéne lenned
Megértem… ne haragudj
A dolog, amit hátrahagytál
Az utolsó szavaid
Az összes tényt, és az igazságot
Taníts(d) meg…
Nem látod azt a fényt?
Érzem… a légzésed és a pulzusod
Betegség? Nem látod azt a fényt?
Taníts(d) meg… egyedül csak én láthatom?
Miért nézel rám olyan szomorú szemekkel?
A dolog, amit hátrahagytál
Az utolsó szavaid
Minden, amit szerettél
Hiszem, hogy semmi sem változik
A dolog, amit hátrahagytál
Az utolsó szavaid
Az összes tényt, és az igazságot
Senki sem veheti el tőlem
A holttestem felett sírtál
Aznap meghaltam… a mellkasodban
A holttestem felett sírtál
Meghaltam…
Mostanában elfoglalt vagyok a munkával, és a szabad napokon bokszedzésekre járok. Elég sokat siettem mostanában, így nem igazán pihentem, ezért eltöltöttem egy teljes napot otthon lazítva.
Rég volt már, hogy csak lustálkodtam, és addig játszottam az elkezdett játékot, amíg 100%os nem lett; lustán játszottam Sakura-val és Rai-vel, Rai felmászott az asztalra, és ezért megharagudtam rá; játszottam Momo-val, annyira édes, ahogyan eszik, annyira gyengéd; beszéltem Torippi-vel [a madárral], megharagudtam Koume-chan-ra, [vadászgörény vagy hogy nevezik azt owo] mert megharapott miközben játszottunk, de már meggyógyult
Utána hirtelen eszembe jutott, hogy még mindig nem használtam a gari gari jégkása készítő készüléket, amiből már minden darab elkelt, ezért úgy döntöttem, megpróbálom
Nézzétek (kép)
Jó munkát végeztem
A jégből tulajdonképpen jégkását kell csinálni
Mivel gari gari hangot ad ki
Már csak attól, hogy ezt a gari gari hangot adom ki, lehetek Mr Gari Gari (Jégkása úr) ugye?
Yup
Alig (tudom megcsinálni)?
Meg tudom csinálni?
Meg tudom csinálni
Még ne kapd fel a vizet
Ez a Mr Gari Gari jégkását evett miközben アカン警察t nézett Sakura-val, Rai-vel és Tirippivel, Torippi egy jó gyerek
Pont azokban a részekben, amikben én szerepeltem, úgy nevetett, mint egy AD (nevet)
Az アカン警察 nagyon sok dolgot tanított meg nekem
A アカン警察 előtt egy nagyon híres animét néztem, amit már hatvan éve vetítenek, és egy tengeri gyümölcs után neveztek el, és egy jó ötletem jött
Majd a végénél elmondom
Ma reggel eléggé korán kellett felkelnem, ezért tegnap este korán lefeküdtem
A nappaliban (don!)
Játszottam a kisállatokkal, és akkor jöttem rá, hogy már mindenki elaludt együtt
Reggel arra keltem, hogy melegem van, és fájok
Jézusom
Azzal kellett volna felkeltenetek, hogy „Holnap fájni fogsz, ha nem alszol az ágyon” (｀□´）
Erre vártam
Az is rendben lett volna, ha gyengéden megpróbáltok felkelteni, de nem tudtok elvinni az ágyba, és velem alusztok a nappaliban
Ez minden//
Hamarosan~
Holnap Kamenashi, a közeli segédem fog írni a jwebjére, kérlek, olvassátok el
Most egy ideig szünetelnem kéne [a bejegyzésekkel]
Azok, akik szeretnétek látni, kérlek, várjatok egy kicsit
Azok az idők, amikor nem találkozhatunk, csak növelik a szerelmet
Bocsánat, hogy megvárakoztattam azokat, akiknek már elegük van belőlem
Végre Kame-chan
Amúgy ami azt a nagyszerű ötletet illeti, amiről az előbb beszéltem…
Ahelyett, hogy csak úgy elolvassátok, úgy gondolom, valami szórakoztatóval kéne zárni, ezért a lordotok itt van, hogy jósoljon nektek
Végül pedig játszunk kő papír ollót, azok, akik most nyernek, szerencsések lesznek a következő bejegyzésemig
Azok, akik veszítenek, balszerencsések lesznek
Azok, akik velem egyenlők lesznek, nem lesznek sem balszerencsétlenek, sem szerencsések, inkább ártalmatlanok
Bocsi ha nem tiszta, amit magyaráztam
Akkor itt jövök~
Nem csaltok, ugye?
Kő…
Papír…
Olló, gyerünk!!
Nyertetek? Veszítettetek?
Akik nyertek…
Ne legyetek túl büszkék magatokra (don!)
Akik veszítettek…
Uhh~…
Maa nem számít (dodon!)
Akik velem egyenlők lettek…
A revü szerint ez a legkellemetlenebb (dododon!)
Egy város a békés időszakában, ma is tökéletes japánidőjárás
Fekete repülőgép füstje, és a légitámadások végtelen hangja
Ennyivel vége lenne Japán békéjének?
A rádióban és a televízióban mutatják az összes külföldi város áldozatait
A következő én vagyok és egy nem beszélő újságíró
Egy másik személlyé változott álszent
Határozottan azt mondta, a háborún nem lehet segíteni
Nem számít, mennyire hangzanak a háborúelleni hangok, nem érik el őt
Mondd meg nekem, miért harcolnak az emberek egymás ellen, mikor mindannyian egyformák vagyunk?
A béke mindig elkényezteti az embereket, az annyira modern Japán megőrült
A kormányzat, a rendőrség, az iskolák és a családok mind bántják egymást
Fejezd be ezt a hülyeséget, kérlek, állítsd le, így Japán el fog rothadni
Régen az emberek megbánás nélkül haltak meg a hazáért
Ti, kik most éltek, egy nap emlékezzetek vissza erre
Viszlát, tőletek, kik elestek az országért
Viszlát, tőletek, kik szerették Japánt
Ebben az arányban, senki sem fogja megváltoztatni Japánt
A nap ciklusa egy nap el fog süllyedni, ez az, amiért énekelni fogok
Háború elleni dal, melyet együtt fogunk énekelni
Addig a napig, amíg ez a világ túlcsordul a mosolyoktól
Háború elleni dal
Hirdesd ezt a világot*
Hogy többé senki se bántsa a másikat
Háború elleni dal, melyet együtt fogunk énekelni
Azokért is, akik feláldozták testüket
Háború elleni dal
Hirdesd ezt a világot
Addig a napig, amíg ez a világ túlcsordul a boldogságtól és a mosolyoktól
Viszlát
Tőletek, kik eldobták az életüket, hogy megvédjék ezt a várost, hogy megvédjék Japánt
Büszke vagyok arra, hogy ugyanebbe a Japánba születtem
A testeitekkel megtanítottátok nekem
A háború értelmetlenségét, szomorúságát, fájdalmát és veszteségeit
Soha nem fogok megfeledkezni erről
Köszönöm
Viszlát, tőletek, kik szellővé változtak
Meg fogom védeni a nap ciklusát
Viszlát…
* Eredetileg úgy akartam fordítani, hogy "hírdesd ezt a világnak" de aztán rájöttem, hogy ez nem pont így van~ De végül is így is van értelme :] Úgy érti, hogy hírdessék ezt a háborúk nélküli világot
Úgy tűnik, hogy a zuhogó esőtől melankolikussá válok
Vajon kinek az álma ez az ígéret? Vajon kinért van ez az álom?
「Mindenedet látni akarom.」 「Mindenedet szeretni akarom.」
Kérlek, tedd meg értem
Mikor ujjaink összefonódnak, mindig jön egy ismeretlen illat a másik kézből
「Mindenedet látni akarom.」 「Mindenedet szeretni akarom.」
Hiába lélegzem rendszeresen, olyan, mintha darabokra hullanák
Ha ezeknél a szavaknál mélyebben szeretnél
Akkor is hinnék neked, ha csak előttem állnál
A hirtelen megjelent múltban, egyszerű volt, valahányszor érintkeztünk
Az üres helyben, melyet nem vagyok képes betölteni, a könnyek folynak
Úgy látszik, elmenekülsz a belsőmtől, te, ki akkor is mellettem vagy, amikor békésen ölelkezünk
「Mindenedet látni akarom.」 「Mindenedet szeretni akarom.」
A válasz egy mosolyba fullad
「Nem szeretsz, a mindennapi árnyék, amikor elveszett」
Minél inkább képtelen vagyok eltűntetni őket, annál inkább a karjaimban tartom őket
Ha annak ellenére is képes lennél szeretni, hogy hozzád vágtam azokat a szavakat
Akkor is hinnék neked, ha csak előttem állnál
A hirtelen megjelent múltban, valahányszor hozzámérsz, fáj
Azt akarom, hogy szeresd az üres belsőm
Letörlöm könnyeim, hogy ne vehesd észre őket
Már nincs semmi több, amin nevethetnél előttem
Mert (mi) már nem vagyunk többé, csak rejtegetjük a búcsút
Veled akarok lenni, emiatt a „búcsú” miatt (együtt) sírni (veled)
Szívesebben felejtenék, mintsem a múlton gondolkodnák
Most pedig hagyj ebben az üres helyben
Ne kergesd azokat a rég elmúlt napokat
Ne hagyj többet, mint ami már eleve itt maradt
„Legalább...”
Ebbe a búcsúba kapaszkodva
Alszok, miközben ebbe (a búcsúba) kapaszkodom
És a gyenge melegem elenyészik, mint a cigaretta (füstje)
Egy személy, aki szerette a soha vissza nem térő napokat
*A szám egy nő szempontjából van írva, aki nem akarja, hogy a szerelme elhagyja
A zűrzavar irányítja ezt a változékony kort
A város megtelik zajjal
A rólad való gondolataim a zsivajba fulladnak
Honnan tudhattad?
Miért kéne ismerned engem?
Gyengéden táplálod a kiszáradt bőröm
Egy csepp szín ment meg
A végzettől, mellyel minden nap szembe nézek
Egy virág behatol a hófúvásba
Milyen gyengéden, a tavaszi szellő énekel
Milyen mélyen, a távoli hegyek lélegeznek
Annyi dolog van, amit megmutatnák neked
Miért van az, hogy az utálat még több utálatot von maga után?
Egy rég elhagyott gyümölcs
Sietteti a romlás folyamatát
A város éhezik, érzelemmentesen
Milyen gyengéden, a tavaszi szellő énekel
Milyen mélyen, a távoli hegyek lélegeznek
Annyi dolog van, amit megmutatnák neked
Milyen gyengéden, a tavaszi szellő énekel
Milyen mélyen, a távoli hegyek lélegeznek
Annyi dolog van, amit megmutatnák neked
AJÁNLOM AZ OLDALT
(don!)
//
